53 sz. FCI. KOMONDOR STANDARD
A Hungária Komondor Klub,
Készítette: Udvardiné Lukács Ilona (a Klub elnöke, Tenyésztési Tanács tagja),
FELHASZNÁLÁS: Pásztorkutya
FCI-BESOROLÁS:
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:
ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: Komoly, visszahúzódó viselkedése és nagy teste méltóságot ébreszt. A komondor arányos és homogén, a heterogén összbenyomás súlyos hiba. Súlyos hiba továbbá az izomszegény laza szervezet, könnyû vékony csontozat, elõtérbe helyezendõ az erõs, masszív, szilárd, erõteljes robosztus felépítés. Ez nem tévesztendõ össze a marmagasság szélsõségeivel (egy 70 cm-es lehet erõteljesebb, mint egy 80 cm-es).
FONTOS TESTMÉRETEK: A komondor fõ arányai,(ahol a marmagasság a 100 %):
Környezetébõl kimozdítva megváltozik viselkedése, visszahúzódóvá válik. Õsi természetébõl adódóan az idegenekkel bizalmatlan. Alapvetõen nyugodt természetû, kiegyensúlyozott fajta, ember, család és gyermek centrikus. A rábízott értékeket, gazdáját, annak vagyontárgyait, területét, a család tagjait élete árán is megvédi. Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. századhoz. Lakóházak védelmére, városi udvarok õrzésé kiválóan alkalmas.
FEJ: A komondor legtetszetõsebb testrésze. Súlyos hiba a durva, vagy kicsi fej, az elhegyesedõ, megnyúlt arcorri rész és súlyos hiba az ernyõszerû fejszõrzet hiánya. A fej csontozata határozott áttapintás után véleményezhetõ.
AGYKOPONYA:
ARCKOPONYA:
Az orr az arcorri szélességhez viszonyítva elég széles, az orrnyílás tág. A palaszürke orrtükör és a fekete a kívánatos. Ma már igen ritkán fordul elõ a barna szín. A sérült, ledörzsölt bõrt természetesen nem tekintjük hibának a tenyészminõsítéskor, kiállításon esztétikailag igen. A pigment bírálatakor nem szabad megragadni az orrpigmentnél, más bõrfelületeket is figyelembe kell venni. A váltóorr tenyésztésnél nem kizáró ok ha más komoly pigmenthiányossággal nem párosul. Kiállításon gyõztes cím odaítélésénél komoly esztétikai hiányosságnak számít. Az arányok vizsgálatánál figyelni kell arra, hogy a komondor feje nem úgynevezett mackós fej, bár ez a fejtípus tetszetõs, de kifejezetten hiba a fajtánál. Ajkak: Mélyen pigmentáltak. Feszesen simulnak a fogsorhoz; a szájzugok cafrangosak.
Amennyiben az ajkak nem feszesek, lógnak, súlyos hibának számítanak. A felsõ állcsont és alsó állkapocs erõteljes, egyforma nagyságú. A foghiány nem megengedett. Elõfordul az állományban a harapófogó-szerû záródás, másnéven tétre-harapás, ami súlyos hiba. Ezalól kivételt képez, ha idõs állatról van szó, s az egyébként szabályos záródás kopás következtében nem ollós harapást mutat. Õseink kutyáitól örökölve a fajta hordozza az alsófogsorbeli rendezetlenséget. E rendezetlenség mértéke addig a szintig engedélyezett (úgy tenyésztésben mint kiállításon), míg az alsó fogsorból az I1-esek, és csakis az I1-esek tétre harapnak. Ez az állapot körülbelül 3 éves kor után megváltozhat abba az irányba, hogy a két I1-es kis mértékben a felsõ fogsor elé ér. Még elfogadható, ha nem haladja meg a 2- 3 mm-t. Pofa: Széles és középhosszú. Szemek: Egyenes vágásúak, sötétbarna színûek. A mélyen pigmentált szemhéjszélek, feszesen simulnak a szemgolyóra. A kívánatos a sötétbarna, ám gyakori a középbarna, a kívántnál világosabb szemszín. A világos és sárga szemek nem megengedettek. A szemhéjszélek feketék, vagy palaszürke színûek. Hiba a laza szemhéjszél, nagyon komoly a tenyésztésbõl kizárandó hiba a kifelé forduló szemhéjszél ectropium és a befelé forduló szemhéjszél az entropium, mely a tapasztalatok alapján stabilan öröklõdik. A szemhéjszélek sem kifelé sem befelé nem fordulhatnak, azoknak feszesen kell simulniuk a szemgolyóra. Az ectropium a fajtára nem jellemzõ, az entropium sajnos elõfordul. Ezt a rendellenességet mûtéttel lehet javítani, amely a kutya érdekében súlyos esetekben elengedhetetlen. Az ilyen egyedek tenyésztésbe vonása (annak ellenére, hogy mûtét után nehezen észrevehetõ,) mindenképpen az állomány rovására történik. Fülek: A domború fejtetõhöz középmagasan tûzöttek, egyenesen és határozottan lefelé irányulóak, V vagy U alakúak. Sem figyelõ, sem támadó helyzetben nem emeli felfelé. A fülek a fej oldalához simulnak. A szõrrel gazdagon borított fejen úgy kell, hogy tûnjön, mintha egyáltalán nem is volna füle a komondornak. Soha nem emeli meg, nem mozgatja, sem, figyeléskor, sem nyugalmi állapotban. A fülek hosszúságát akkor tartjuk megfelelõnek, ha a szemek alatt a stoppvonalon összeérnek. TEST: Nyak: Igen jól izmolt. A vízszintessel 35 fokos szöget alkot. Nyugalmi helyzetben és közömbös viselkedés esetén csaknem a hátvonal folytatásában tartja. Inkább rövid, mint középhosszú. Sem lebernyeg, sem szõrnyakörv nem található rajta. A testhez viszonyítva a nyak középhosszú. Erõteljes és nagyon izmolt. A törzstõl mérsékelt ívben hajlik elõre. A fej mögött szõrnyakörv, a nyak alsórészén lebernyeg nem lehet. Felsõ vonal: A felsõ vonalat alkotó testrészek szélesek és gazdagon izmoltak. Mar: Elég hosszú, elõl magasabb.
A törzs felsõ vonalának kezdetén kifejezett hosszú és széles mar található, emiatt a hát rövid. A süppedt mar, laza vállak, súlyos hiba. Far: Széles, középhosszú, enyhén csapott.
A far izomzata tömeges. Szukáknál a szülõút szélessége miatt igen fontos a széles far, kanoknál pedig, a tömegesebb szervezet miatt megkövetelendõ. A kissé túlnõtt far fiatal egyedeknél megengedett, felnõtt komondoroknál hiba. Jól dongázott. A szügy mély és széles, szintén erõsen izmolt. Az üres szívtájék, szûk mellkas súlyos hiba. Történelmi fajta leírások többször említik, a komondort szembõl vizsgálva teste egy hordó képét formálja Has: Kissé felhúzott. A testhez viszonyítva elég terjedelmes. Nem ereszkedik a mellkas vonala alá.
FAROK: Kívánatos a csánkig érõ farok, ami akár 1-2 cm- rel túlérhet. A csánk fölött 2-3 cm-nél rövidebb farok kizáró hiba. A komondor faroktartás bírálatánál a farok emelése addig a szintig engedélyezett, míg teljes terjedelmével hátvonala fölé nem emeli. E hátvonal feletti faroktartás akár kunkorodva vagy zászlósan áll nem kívánatos, esztétikailag elrontja a kutya összképét. Nem kívánatos az az állapot, ha a komondor lába közé húzza a farkát. A faroktartás elbírálásánál szintén nem kívánatos az élettelennek tûnõ, mozdulatlan faroktartás. VÉGTAGOK:
ELÜLSÕ RÉSZ: A laza váll, a törzstõl elálló könyök, és a süppedt mar a szervezeti lazaságot tükrözi, ez lehet genetikai eredetû, ám nagymértékben hozzájárulhat a mozgáshiány is. Ezek a hibák az elülsõ végtagok bírálatakor igen szembetûnõk. A kis mellkasú egyedeknél a szív, a tüdõ és a nagyerek mûködése nem megfelelõ. A szûk lábállás a komondornál súlyos hiba. A keskeny alátámasztás a komondornál, mint robusztus fajtánál csökkenti a stabilitást. Súlyos hiba a vékony csontozat, francia állás, X-, O láb, kifelé, befelé forduló, puha, laza mancsok. Vállak: A lapocka kissé meredek. Az elülsõ végtagok a vállizülettõl indulva merõlegesen haladnak lefelé. Az izomszegény laza vállak súlyos hiba. Mancsok: Nagyok, zártak, szorosan egymás mellett elhelyezkedõ lábujjakkal. A talppárnák palaszürkék, teltek és rugalmasak. A karmok szürkék. A puha és a túl meredek csûd túl terjedelmes mancsokat eredményez, ezért azok lazák lesznek. Az elülsõ mancsok gömbölyûek. Kívánatos a minél sötétebb tónusú talppárna.
HÁTULSÓ RÉSZ:
Súlyos hiba a vékony csontozat, tehén vagy gacsos állás, hordó állás, kardállás. A puha laza, kifelé vagy befelé forduló mancsok, mind állásban mind mozgásban egyaránt nem kívánatosak.
MOZGÁS: A hatalmas test ellenére a komondor mozgása harmonikus, könnyed. A mozgásban megjelenõ hibákat súlyosnak kell tekinteni.
BÕR: A szabad bõrfelületek pigmentálságát együtt kell vizsgálni. Gyakran elõfordul az orron kopott orrpigment, nem hiba, mint ahogy a váltóorr sem, ha az ajakszélek, szemhéjszélek megfelelõen pigmentáltak. A szabad bõrfelületek általános pigmenthiánya, a rózsaszín szemhéjszélek súlyos hiba. SZÕRZET:
SZÕR: A szõrköntös vizsgálatakor nem csak a szõr hosszúságát, hanem elsõsorban a minõségét kell figyelembe venni. Megengedett az életkorból, vagy kölykezést követõen az úgynevezett tépett szõrzet, abban az esetben, ha az egyértelmûen látszik, hogy egyébként a kutya megfelelõ szõrminõséggel rendelkezett. Az aljszõrzet mennyisége és minõsége igen fontos. A jellegzetes komondorszõrzettõl való mindennemû eltérés súlyos hiba. Kiállításon az egyöntetû homogén szõrköntös jelenti a komondor ideális megjelenését.
SZÍN: A fehér árnyalataitól való minden eltérés súlyos hiba. Fajtából kizáró ok!
NAGYSÁG ÉS SÚLY:
Testsúly: A fajta kevés típushibát mutat, nagymértékben egyöntetû, mivel kezdettõl fogva azonos tenyésztési céllal tenyésztették.
HIBÁK:
- Hiányos pigmentáltság az orrtükrön, a szemhéjon és a szemhéjszélen.
KIZÁRÓ HIBÁK:
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedõ, normálisan kifejlõdött, tapintható herékkel kell rendelkezniük. |